Az EU országai közül Romániában a második legnagyobb a leányanyák száma

Az EU országai közül Romániában a második legnagyobb a leányanyák száma – állapítja meg az ENSZ Gyermekalapjának (UNICEF) pénteken közzétett tanulmánya.

A dokumentum rámutat: a serdülőkori terhesség számos negatív következménnyel jár a kismamákra nézve, és magas társadalmi és gazdasági költségekkel jár. A jelenség ciklikus, ugyanazon családokban nemzedékről nemzedékre ismétlődik, és gazdasági, társadalmi és egészségügyi bizonytalansággal jár együtt.

Az UNICEF által kiadott sajtóközlemény szerint 2019-ben 16.639 terhesség fordult elő a serdülők között, ami 9%-os csökkenést jelent 2018-hoz képest. A 15 év alatti serdülők esetében a terhességek száma minden régióban csökkent, kivéve az északnyugati és északkeleti régiókat, ahol 11%-os növekedést regisztráltak. 2019-ben 4290 abortusz fordult elő a 15 és 19 év közötti lányok között.

Az első szexuális partner életkora az esetek majdnem 70%-ában a serdülőkor határán van.

A 15 és 19 év közötti serdülők körében 2019-ben a legtöbb terhesség Maros (827 terhesség), Brassó (761), Dolj (700), Iaşi (691), Bákó (654), Konstanca (616), Bihar (593), Suceava (512), Dâmboviţa (503) és Prahova (483) megyében volt.

A legtöbb korai terhesség a legalacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkezők körében van (31,7%), több mint háromszor annyi, mint azoknál, akik befejezték a kötelező oktatást vagy kijárták a líceumot. A jelentés szerint a 15 évesnél idősebb anyák terhességét oktatási és családtervezési programokkal lehetne megelőzni, amelyek ahhoz a társadalmi-kulturális környezethez igazodnak, amelyben ezek a serdülők élnek. "Egy tinédzser életében az iskolai végzettség egyenesen arányos azzal, hogy hány éves az első párkapcsolat, illetve az első terhesség idején. A kiskorú anyák jelentős százaléka (adataink szerint 31,7%-a) nem fejezi be az alapfokú oktatást. Minden hatodik tinédzsernek, akinek 15 éves kora előtt született az első gyermeke, 18 éves kora előtt születik a második" – nyilatkozta Marina Oţelea, a tanulmány egyik kidolgozója.

A szerzők megjegyzik, hogy nincsenek programok a szociálisan hátrányos helyzetű serdülők és az iskolából kimaradók számára, ami növeli a nem kívánt terhesség kockázatát. A jelentés rámutat arra, hogy komplex, többdimenziós megközelítésre van szükség a szexuális nevelésre irányuló integrált közpolitikákban, a közösség tudatosságának növelésével, és a serdülők pszichológiai és érzelmi profiljához igazított szolgáltatásokat nyújtásával.

Az ajánlások között szerepel egy jogi-közigazgatási reform kezdeményezése, amely elhárítja az akadályokat, hogy a kiskorúak egészségügyi és szexuális információkhoz jussanak.

Javasolják továbbá, hogy az iskolai tantervben kötelező tantárgyként vezessenek be szaporodással és szexuális felvilágosítással kapcsolatos tantárgyakat. "Szükség van továbbá a családtervezési szolgáltatások átszervezésére, valamint a családtervezési irodák hálózatának újjáépítésére. Ugyanakkor ajánlatos ingyenes fogamzásgátlót biztosítani általában a serdülőknek, különösen a hátrányos helyzetű fiataloknak" – teszi hozzá az UNICEF.